Mik azok a szintetikus füvek?

 Herbál, zsálya, biofű, műfű, spice, szintifű, szintetikus kannabisz, szintetikus kannabinoid...

Történetünk kezdődjön a "fűvel" vagy kenderrel/kannabisszal - annak is az indiai fajtájával, amely már több ezer éve az egyik legnépszerűbb drog a "piacon". Azonban azon kívül, hogy tudatmódosító, gyógyászatilag is jelentős (lehetne). Erős fájdalomcsillapító, rákos betegek kemoterápiájánál hányinger csökkentő, a szklerózis multiplex tüneteit is enyhíti (ez egy súlyos autoimmun betegség)... A kannabisz orvosi célokra történő legalizálása bizony, indokolható lenne.

Sok rejtély volt, hogyan hat a THC a szervezetre, mígnem megfejtették ennek okát. Bennünk is vannak természetes, ún. endogén (=belső) kannabiszok, meg kannabisz receptorok is, amikhez ezek a belső kannabiszok, vagy a THC is kötődni tudnak. Az egyik a CB1 receptor - ez a központi idegrendszerben van - ezért tépnek be a füvesek, de ezért csillapítja a hányingert is, vagy idegrendszeri betegségeknél a remegést a fű. A másik a CB2 receptor, ez főleg az immunrendszer sejtjein helyezkedik el, ezeket "fékezi le". Autoimmun betegségeknél az immunrendszer működésének csökkentése lassíthatja a betegségek kialakulását. A THC tehát nem is annyira fekete bárány, csak van ez a "bűnös" pszichoaktív hatása. Ezért a kutatók olyan szintetikus kannabisz molekulákat szerettek volna kifejleszteni, melyek a CB2 receptorhoz szelektíven tudnak kötődni, de a CB1 receptorokhoz egyáltalán nem, így pszichoaktív hatástól mentesek, visszaélni sem lehet velük. Fejlesztettek, kísérleteztek, szintetizáltak nap nap után, a kísérletek azonban a várt eredmények ellenkezőjét hozták. Sikerült olyan vegyületeket létrehozniuk, melyek 20-szor, 50-szer vagy akár 100-szor is jobban képesek kötődni a pszichoaktív hatásért felelős CB1 receptorokhoz, mint eredetileg a THC. Bár a tudományos kísérletek célja nem ez volt, az eredményeiket publikálták receptestől, receptorostól együtt. A droglabor szorgalmas dolgozóinak pedig más dolguk sincs ezután, mint kiválasszák azokat a vegyületeket, amely szerintük - és a tudományos cikk szerzői szerint is - szuper pszichoaktív hatással bírnak, és recepttel a kezükben túlságosan kreatív agymunka sem kell ezek elkészítéséhez.

Miután a drogot megszintetizálják, valamilyen oldószerben (acetonban, alkoholban...stb.) oldják. Ezt fújják rá szárított növényi törmelékre, vagy áztatják a növénydarabkákat az oldatba. Ezután megszárítják, hogy az oldószer elpárologjon. Íly módon a növényi szöszmöszök átitatódnak (impregnálódnak), vagy a felületükön megkötődik a drog. Igaz nagyon kis mennyiségben, mikroszkóppal látni csak - 0,5 mg vagy 2 mg...kicsit kevesebb, kicsit több - bocs, ha kicsit erősebb lett. No meg nem is kell belőle túl sok, hiszen 20-szor? 50-szer? 100-szor? ki tudja hányszor erősebb, mint a THC. De ha legutóbb 0,5 mg volt abból, ami 20-szor erősebb a fűnél, és most 2 mg abból, ami akár százszor, akkor mi lesz Veled? És egyáltalán mi van rajta, és az hogyan hat majd? Hát majd kiderül...a visszajelzésekből, ha túlélik...vagy ha nem, az is visszajelzés. Egy biztos, a "zombulás". Nem kerül sokba, 500 Ft körül mozog az ára egy szálnak. 5-en, 6-an összedobják a legszegényebbek is zsebpénzből - aki nem száll be, az lúzer, nem tartozik a csapathoz. Bár pár hét múlva ez a csapat már megverekszik, ha valaki eggyel több slukkot szívott a spangliból. 11-12 éves kortól kapnak rá ezekre a drogokra a gyerekek. Az átlagkorosztály 14-16 éves. Sokszor a sürgősségi osztályról kerül tőlük vér- és vizeletminta drogvizsgálatra. Sokszor nem is cigaretta formában árulják, hanem növényi füstölőként, pot poury-ként. Innen származik a Spice kifejezés is.  

   Ez egy növényi füstölő márkaneve volt, amiben 2008-ban elsőként mutatták ki drogként a JWH-018 és a CP47,497 szintetikus kannabinoid vegyületeket. Az idősebbek már a kristályt szívják, eszik, lövik... De néha nekik is jut a szintetikus kannabiszból is, bár nem ezt kérték volna. De véletlenül ez került a tablettába - egyik fehér por, másik fehér por, vagy kicsit sárgább, barnább...egyre megy. A probléma az, hogy a szintetikus kannabinoid már rendkívül kis mennyiségben is nagyon sok. 100-200-300 mg-nyi mennyiség fogyasztásába, ami véletlen a tablettába kerül, bele lehet halni. Valami ilyesmi történt a hírhedt facebook tablettával, amiben a várttal ellentétben nem amfetamin tipusú drog volt, hanem szintetikus kannabinoid - 2 nap alatt 15 ember került kórházba 2015. májusában. A törökszentmiklósi terhes nők esetében is feltételezhető, hogy a kristály droggal pentedron és alfa-PVP (két stimuláns hatású, az amfetaminhoz hasonló katinon származék) mellett szintetikus kannabinoid is került a szervezetükbe. Hatásuk, mivel a szintetikus kannabinoid név több száz féle vegyületet jelenthet, kiszámíthatatlan. A pszichoaktív hatás mellett gyakori a szapora pulzus, emelkedett vérnyomás, görcsös rohamok, nyugtalanság. Sokszor mindez nem is azonnal jelentkezik. A szervezetbe kerülő alapmolekula átalakul, és egy később megjelenő metabolitja (anyagcsere terméke) lesz felelős a pszichoaktív hatásért. Erről ír is Zacher Gábor is Mindennapi mérgeink című könyvében. A srácok szívják a cuccot, aminek semmi hatását nem érzik, de később egyikük leveti magát a bevásárló központ emeletéről, mert a moziban már hallucinált.

Kémiailag a szintetikus kannabinoidok bonyolult vegyületei naftoilindol, fenilacetilindol, benzoilindol, ciklopropanoilindol, naftoilpirol... származékok. Nem is untatnálak vele. Érdekes viszont az elnevezésük:

- a JWH vegyületek neve John William Huffman doktor monogrammjából származik, akinek kutatócsoportja több, mint 400 szintetikus kannabinoidot szintetizált. Az AM Alexandros Makriyannis nevét jelzi a Northeastern Egyetemről.

- a CP-vel kezdődő vegyületek a Charles Pfizer alapította Pfizer gyógyszergyár után kapták a nevüket. A WIN rövidítés is egycég nevére utal (Sterling Winthrop), a RCS (Research Chemical Supply) szintén egy kémiai szervezet. A HU kezdetű szintetikus kannabinoidokat a Hebrew University-n szintetizálták és tanulmányozták.

- az AKB48 elnevezésű vegyület állítólag kapcsolatban áll egy ugyanilyen nevű japán lány zenekar nevével. Egyébként ezt a vegyületet Japánban azonosították drogként először - talán innen a kapcsolat. Más néven N-(1-adamantyl)-1-pentyl-1H-indazole-3-carboxamide - rövidítve APINACA. Az 5F-AKB48F egy ebből származtatható vegyület, csak itt az indazol vázról lelógó 5 szénatom láncú farok végéhez egy fluor atom is kapcsolódik. Gyakori ez a szerkezetváltoztatás más szintetikus kannabinoidoknál is.

- sok szintetikus kannabinoid kapja nevét a kémiai elnevezés rövidítéséből: 

   Ha megy a kémia, talán értelmet is lelsz a szerkezet és az elnevezés között :). Amit biztosan észreveszel, hogy a két vegyület szerkezete között alig-alig találni különbséget. Ezért is hívják ezeket designer (dizájner) drogoknak. Épp egy kicsit változtatnak az alapvázon. Egy, vagy két nitrogén a gyűrűben, itt ott egy-egy metil-csoporttal több vagy kevesebb lóg le a molekula alapvázáról..."nyüanysznyi" változások, a variáció mégis rengeteg. Éppen ezért Magyarországon már az úgynevezett "generikus szabályozás" lépett életbe, azaz sok esetben nem egy konkrét molekula kerül tiltólistára, hanem egy egész vegyületcsoport. Kimutatásukat biológiai mintákból (vérből, vizeletből) nagyon érzékeny műszerekkel végzik, és intenzív kutatások folynak nem csak az alapvegyületek, hanem azok anyagcsere termékeiknek vizságlatára is. A legnagyobb kihívás mégis az, hogy azonosításuk minél gyorsabban kövesse a drogpiacot. Nem mindig könnyű feladat ez, "szerencsével meg lehet úszni". Előfordul, hogy fogyasztók, akik sokszor kis kamaszok, nevetnek az intézkedő rendőrökön - "Ezt úgysem fogjátok tudni kimutatni!!" - És van, hogy tényleg nem. De valóban olyan jó móka ez? Tényleg a "megúszás" jelentené a "nagy szerencsét", vagy csupán még egy lépést lefele a lejtőn...

Végezetül álljon itt pár rövid beszámoló a fogyasztóktól:

"Én minden nap ezt szivom mà haldoklok tőle"

"a gyerekem 10 éves volt mikor kiprobálta a spict és mos 16 éves és még mindig nem tudja abba hagyni mindent el ad nem jár suliba és azt irjátok nem okoz függöséget akkor ez mi és mi lesz vele kitudja a spic."

"Én négy évig szívtam ilyen szarokat és többször volt szívleállásom (amit hála ég kórház nélkül is túléltem) és olyan erős függőség alakult ki, hogy az embertelen... 8 évet drogoztam, most vagyok 19.. a spice világa szörnyű. Nagyon nehéz lejönni róla. Anno heroinos herbált is toltam. Először csodás de utána nem csak csődbe visz bele is halhatsz. A családod széthull, tr meg a pszichiátrián ébredsz. Áramütés szerű illúziók, krónikus depresszió, teljes kiégési szindróma, és végül sokszor öngyilkosság a mellékhatás. Összességben nem sok idő még lejössz róla, csak kegyetlen. Ha 3 napig kibírod kínok kínjával akkor ki lehet bírni 2 hétig utána nem kattogsz rá. Nekem szerotin hiányra kellet. Meg krónikus depresszióra. Ugye a kóros szerotonin hiány kényszerbetegséghez vezetett.. Mára már csak igazi marihuánát szoktam szívni. A betegségekre meg rekreációs célra. Mindenki meg tud változni. Kitartást annak aki még rajta van!"